Morzsi és Honey a fotelban szunyókáltak. Lefekvés előtt odamentem és megsimogattam a cuki kis Morzsit. Honeyt is megsimogattam kicsit, nehogy féltékeny legyen. Honey nagyon picit, nehogy megsértődjek, rám morgott. Megsértődtem.
Honey utálja ha zavarják mikor pihen. Andrásnak oda is kap ilyenkor.
Visszamorogtam. Szegény Morzsi ijedt meg. Feltette a két mellső pracliját, mint aki megadja magát és riadtan nézett. Megvigasztaltam a kis édest. /Nem Honeyt./
Honey nem egy érzelgős, hízelgős kutya. Csodálkozom is hogy mostanában mért ül az ölembe néha. Még simogatást is kér olykor. Főként ha Lord idejön hozzám simogatásért.Ilyenkor Honey is egyből rohan, hogy őt is simogassam. Vagy legalább is Lordot ne.
Véleményem szerint soha nem szabad megverni egy kutyát, legfeljebb önvédelemből. Mikor megvettem a kuvaszom, a tenyésztő azt mondta, hogy majd kamasz korában egyszer jól meg kell vernem. Akkor azt gondoltam hogy ez teljesen kizárt.
Azért nagyon odafigyeltem a kutya nevelésére. Sokat jártunk suliba, nagyon következetes voltam és sokat foglalkoztam vele.
Aztán jöttek a problémák. Honey 8-10 hónapos kora körül ette a csontot a teraszon. Amikor a férjem be akart jönni a lakásba, a kutya vadul morogni, vicsorogni kezdett. Ez nagyon vicces ha egy mini tacskó vagy egy csivava csinálja, de egy negyven kilós kamasz kuvasznál már nem az. Fogtam egy seprűt és elzavartam Honeyt. Azt gondolnánk megtanulta a leckét, de nem. Még többször el kellett magyarázni neki.
És nem csak mi adtunk neki leckét, ő is nekünk. Egyszer például, csak úgy belemart a férjem kezébe. Csak hogy tudja ki a főnök és érezze a törődést. Lacinak lassan csöpögött a vér a kezéből és leereszkedett a lila köd az agyára. Fogott egy seprűt és alaposan elmagyarázta a kutyának hogy ki itt a falkavezér. Az ember a pici gyereknek is rácsap a fenekére ha az ki akar szaladni az úttestre. Ha egy kutya veszélyes az emberre, el kell altatni. Ezt megelőzendő érdemes tisztázni a kutyával az erőviszonyokat, ha esetleg olyan megátalkodott ebünk van, aki ezt nem tudja magától.
Ilyenkor aztán az ember hallgathatja hogy "mi lesz később ha már most ilyent csinál a kutya". Egy kamasz kutya még nem felnőtt, ilyenkor ők is zűrösebbek, ahogy mi is. Ha jól neveljük nem lesz veszélyes... Reméljük...
Szóval miután párszor adtunk is és kaptunk is, lefektettünk az alapokat és megegyeztünk döntetlenben. Ő nem mar belénk, mi nem ütjük meg. Most már 2 éves, megfontolt felnőtt kutya lett, aki betartja a szabályokat. Többnyire... De nekem ez elég.
Honeynak a többi kutyával való viszonyába nem avatkozunk bele, nyugodtan lehet falkavezér. Egészen addig míg nem bántja egyiket sem. A morgással meg csúnyán nézéssel történő fenyítést elnézzük. Ha viszont bántja a többieket, vagy elveszi a másik ételét, akkor elzavarom, és nem kap vacsorát. Nagyon hatásos büntetés. Mivel a kutyák kétszer esznek egy nap, ha este nem kap enni, nem árt meg neki. Szerencsére ezzel a büntetéssel is nagyon ritkán kell élnem, eddig összesen háromszor nem kapott vacsit. Nagyon gyorsan tanult belőle.
Jelenleg 4 kutyánk van, de Honey-en kívül egyik kutyát sem kellett soha megverni vagy megbüntetni. Egy határozott "NEM" mindig, mindegyiknek elég volt. Az ideiglenesen nálunk állomásozó kutyáknak is. És egy kivételével egyik sem próbált megharapni minket. Pedig kuvaszok is voltak nálunk. Szóval nem a kuvasz domináns, hanem Honey domináns. Jó nagy feladat elé állított engem a felnevelésével.